Vác város Pest megyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye. A Dunakanyar központjaként ismert település Pest megye ötödik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, egyúttal vonzó idegenforgalmi célpont – egyrészt évezredes történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. Katolikus püspöki székhely, a Váci egyházmegye központja.

Földrajz

 

Vác a Naszály lábánál fekszik

 

 

Vác a Dunáról

 

A történelmi Magyarországon a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály lábánál.

A Duna nagyban befolyásolja a város hangulatát. A belvárosi részen a parton parkosított területet alakítottak ki, a külváros partját pedig – a tilalom ellenére – strandolók százai töltik meg a meleg napokon.

Míg a szemközti parton a Pilis nyúlványai egészen a Budai-hegységig folytatódnak, a Naszály a Kárpátok Magyarországra átnyúló utolsó vonulatainak zárótagja, így Váctól északra hegyek, dél felé pedig sík táj képe fogadja az erre járót.

Történelmi településrészek

A város közel 1000 éves története okán több városrészre osztható és azokon belül is léteznek területek, melyeket külön elneveztek. Településrészek térképe: 

• Alsóváros: Luxemburg, Burgundia
• Belváros: Tabán
• Kisvác: Krakó, Limbus, Iskolaváros (Szérűskert), Kőhíd, Buki
• Deákvár: Lágyas, Kertváros, Törökhegy, Bácska, Papvölgy, Óváros, Lajostelep, Altány, Téglaház, Szentmihály
• Derecske: Liget, Csatamező, Kisderecske
• Hermány
• Mária-liget
• Sejce

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,3% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 6,9%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15% (30,3% nem nyilatkozott).

Gazdaság

Az iparosodás kezdetei az újkorban

Az egykori kereskedőváros életében a vasút megépülése jelentős átalakulást hozott. A helyi kereskedelem a közeli pesti piac miatt háttérbe szorult, míg a helyi ipar a vasút megjelenésével hangsúlyosabb szerephez jutott.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézete (Váci Fegyház és Börtön) – ahol a fogvatartottakat a kezdeti időktől termelőmunkával foglalkoztatják – 1855-ben létesült.

A pártállam idején

A kommunista hatalomátvétel után az országban zajló iparosítási hullám még inkább iparvárossá tette Vácot: Dunai Cementmű (DCM) néven alakult meg a Naszályban bányászott mészből cementet készítő vállalat, a vasút szárazföld felőli oldalán öntöde alakult, a pesti városvégénél pedig gumigyárat, fotokémiai gyárat (FORTE), hajógyárat és házgyárat hoztak létre és ezzel együtt megkezdődött a panel-lakótelepek építése is.

Napjainkban

Mára a város gazdasága ismét átkulóban van: a régi állami monstrumok magántulajdonba kerültek, az egykor több ezer munkást foglalkoztató Dunai Cement Műből (DCM) Duna-Dráva Cement (DDC) lett, és az adminisztrációt végző személyzeten kívül szinte minden dolgozót elbocsátottak, gépek végzik a régi dolgozók munkáját. Az egykori Taurus gumigyár üzemeltetője a Henkel lett ami profilváltással is járt.

Gyorsforgalmi útja (M2) és tekintélyes múltja azonban ma is vonzóvá teszi a várost: 1990 óta komoly mértékű külföldi működőtőke települt be, s az újonnan épült ipari parkban a Zollner elektronikai gyár mellett az IBM üzemeiben is éjjel-nappal szerelik össze a számítógép-alkatrészeket.

Miközben a városhatárban winchestereket szerelnek össze, a belvárosban sem múlt el az idő változás nélkül: valamennyi nagyobb európai és magyar bank és biztosítótársaság rendelkezik fiókkal Vác "Váci utcájának" számító Széchenyi utcában.

2007-ben évtizedekig tartó folyamatos termelés után bezárták a nagy múltú FORTE fotokémiai cikk-gyárat, amely a rendszerváltás előtt a szocialista blokk országait látta el fotokémiai termékekkel és amely munkahely miatt eredetileg megépült az egész alsóvárosi lakótelep.

Forrás: Wikipedia